2017. július 25., kedd

Kegyelem kettes - elkészült a Pest megyei foci másod osztályának (csoport)beosztása ( - fizethetjük a közjátékot)

A nevezések összesítése és a hiánypótlások befogadása után az MLSZ Pest Megyei Igazgatóság Versenybizottsága beosztotta, hogy mely egyesületek indulhatnak a 2017/2018. évi férfi felnőtt nagypályás Pest megyei I. és II. osztályú labdarúgó-bajnokságokban. 


Az elmúlt szezon kiírása és eredményei alapján az I. osztályból feljutott a Vecsés, illetve kiesett a Halásztelek és a Pilisszentiván. Helyükre felkerültek a másodosztály bajnokai, így a Szentendre, a FÉMALK-Dunavarsány és a Sülysáp – s ezúttal mindhárom bajnok vállalta a szereplést. Igen ám, de kiesett ide az NB III-ból a Dabas-Gyón és a Diósd FC Kft. Utóbbi azonban egyáltalán nem jelentkezett, helyette azonban csak a „megye-egyre” adta be nevezését az NB III, Közép-csoportjának bronzérmese, a Szigetszentmiklós. Mindezek pedig azt jelentették volna, hogy – a szabályok értelmében – a Százhalombattának és még a Nagykőrösnek is búcsút kell intenie a Pest megyei élvonalnak. De csak volna... 
Történt ugyanis, hogy először a Kisnémedi módosította I. osztályú nevezését II. vonalbelire (igaz, amatőr licencengedély hiányában eleve kétségessé vált az első osztályban való indulása), majd – kissé váratlanul – a Tura mondta vissza felnőtt csapata valamennyi nevezését. Így pedig a ’Kőrös és a ’Batta is megmenekült. A turaiak nem várt és rendkívül sajnálatos története következtében az egyébként július végére tervezett Pest Megyei Szuperkupa-döntőt nem rendezi meg igazgatóságunk; játék nélkül kerül majd a Vecsés birtokába a vándorserleg, amely a szuperkupa 2005-ben kezdődő története során már a 12. alkalommal talál gazdára.

A II. osztály mezőnyének kialakulása sem volt teljesen papírforma szerinti. A kiírás és az eredmények alapján feljutott a fentebb már említett három bajnok, míg kiesett mindhárom csoport utolsó két helyezettje, azaz Északról a Leányfalu és a Vácduka, Délről a Táborfalva és (pontlevonásokkal) a Gyáli BKSE, míg Keletről a csoport két korábbi visszalépője, az Ecser és a SURBER. Ez összesen kilenc csapat. Helyükre a két I. osztályú kieső mellett a „megye-három” hét bajnoka – jött volna... 


https://4.bp.blogspot.com/-wwLwMMkPFPE/WTOlYSg8GTI/AAAAAAAAGLg/cYnAOc2vvw8yJ27SgI7GXBCFntrMf0h5QCLcB/s640/N%25C3%25A9vtelen.png
Először Bukodi is azt hitte, hogy kiestek, aztán már a bent maradásról szól, ami alatt a sok érthetetlen hozzászóló is azt igazolja, hogy meglepte a történet a focista közösséget - képzeljék el ezek után a gyáliakat ( - később ezt a megosztás Bukodi törölte)


Az Erdőkertes, a PILE-Szántó, a Pilis II., a Diósdi TC, a GEAC és a Tápiószőlős nevezett is, azonban a Püspökhatvan csak a III. osztályra. Akárcsak az a Zsámbok, amelyik a pályán egyébként kivívta a bennmaradást. Az így kialakult két üres hely egyikét a visszább lépő Kisnémedi töltötte be, míg a másikat – a fellebbviteli bizottság feltöltésről való határozata alapján eljárva – a versenybizottság. A hatályos Labdarúgás Versenyszabályzat /19. § (1)c) bekezdés A2. pont 1) alpontja/ értelmében elsőnek azt a százalékosan legjobb megyei III. osztályú, 2. helyen végzett sportszervezetet kellett felkérni, amely megfelelt a feltöltendő bajnoki osztály követelményeinek (up.-csapatszám stb.). Ez a gárda pedig a Monor II. volt, mely élt is a kínálkozó eséllyel. (Csak a rend kedvéért a III. osztály 2. helyezettjeinek sorrendje: 1. Göd II. 86,11% – de elsőszámú csapata miatt nem mehetett feljebb; 2. Monor II. 83,33%; 3. Kistarcsa 80,77%; 4. Kiskunlacháza 72,22%; 5. Csővár 71,21%; 6. Perbál 68,33%; 7. Abony 64,81%.)

Ócsa az elmúlt szezon legalja teljesítményével kegyelemből úgy maradhatott a másodosztályban, hogy a gyáliaktól pontokat vontak el.  A gyáliak közül ezt természetesen igazságtalanságnak tartják  elég sokan és vannak olyan szirénhangok is amiből bundát lehet kivenni.


Az ócsai Bukodi Károly valóban beleszólással bírhat - a rossz nyelvek szerint - az MLSZ egyes határozataiba - minden szentnek elhajolhat a keze

Az MLSZ Pest Megyei Társadalmi Elnökségének tagjai. Elnök: Szlahó Csaba (Vecsés város polgármestere). Alelnök: Rózsavölgyi Sándor (a Prime Rate Nyomdaipari Kft. gödöllői egységének vezetője). Tagok: dr. Bársony Farkas (a General Electric Hungary Kft. ügyvezető igazgatója); Bukodi Károly (Ócsa város polgármestere, az Ócsai VSE elnöke); Hahn Árpád (golfoktató és versenyző, korábbi magyar bajnok golfozó; magyar bajnok és kupagyőztes, 5-szörös válogatott labdarúgó); Koloszár Krisztián Ákos (az Airport Hotel Budapest szállodaigazgatója, NB III-as játékvezető-ellenőr, egykori NB III-as játékvezető); Kovács Márton (cégtulajdonos, cégvezető, élelmiszeripari mérnök).
http://enmg.hu/images/2015/04/3Focilabda_a_fuvon__tungphoto.jpgA grémium megtárgyalta a szakmai bizottságok előzetesen írásban megküldött beszámolóit, elfogadta jövő évi ülés- és munkatervét, majd rátért a bizottságok összetételére. A személyi javaslatokat – számos előzetes egyeztetés lefolytatásának eredményeként – Benkő Tamás megyei igazgató terjesztette a testület elé. Az MLSZ Pest Megyei Igazgatóságának felügyelete alatt az öt állandó – fegyelmi, fellebbviteli, igazolási és átigazolási, játékvezetői és verseny- – bizottság mellett természetesen változatlanul működik majd a szakmai, valamint a tavaly létrehozott, de eddig inaktív biztonsági bizottság is.
 

Azt azonban senki nem tudta még kifogástalanul visszaigazolni, hogy Ócsa csapatának bent maradása valamilyen belső segítség folytán jött létre. Hiába igyekeznek azt a takarót elővenni hivatkozásul, hogy az ócsai sport egyesület polgármester elnöke egyben az MLSZ megyei elnökségének a tagja is, ami nem csak előnyt, hanem esetleges befolyásoltságot is jelenthet. Talán nem is annyira a sport-teljesítmény után, hanem a befolyásoltság következményeként kaphatott annyi pontelvonást az Ócsánál jobb teljesítményt nyújtó Gyáli BKSE, hogy végül csak kiesett. 

Így talán nem véletlen, hogy Ócsa pedig maradhatott.


A látszat ellenére sincs összefonódás a MLSZ-ben - a felvétel Ócsán a pincesoron készült Benkő Tamással (MLSZ PMI igazgatója) és Boross Tamással karöltve ( - Bukodi Károly közösségi megosztása)


A játék mögötti foci csak ezután jön.  

Charlie, Gyurika és a polgárőrség prominensei mehetnek a pénznyelőkhöz csápolni.


*

2017. július 23., vasárnap

Ismét súlyos baleset történt Ócsa körzetében - tovább rontva ezzel a statisztikánkat ( - Dabas segített itt is)

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap délután Ócsa közelében. 

http://pest.katasztrofavedelem.hu/wm.php?f=20973
Két személygépkocsi karambolozott az Ócsát Üllővel összekötő, 4603-as úton - a balesetnél a dabasi hivatásos tűzoltók nyújtottak segítséget

A gépkocsikban összesen négyen utaztak, hárman súlyos, életveszélyes, egy ember pedig könnyebb sérüléseket szenvedett, őket a mentők kórházba szállították. A dabasi hivatásos tűzoltók áramtalanították a roncsokat, segédkeztek a mentőszolgálat szakembereinek, majd biztosították a helyszínt.

*

10 szuper tó Magyarországon, ahol tiszta a víz és fürdeni is lehet - természetesen vízpart ( - programajánló)

Az unalmas, beépített, tömeges városi standok helyett sokszor jobban járunk, ha inkább kimegyünk a természetbe. Magyarországon a Balatonon, a Velencei- és a Tisza-tón kívül pedig léteznek más alternatívák is. Összegyűjtötték azokat a tavakat, ahol lehet fürödni, tiszta a víz és ahová akár egy hétvégére is érdemes elutaznunk. 

http://balcsi.net/wp-content/uploads/2017/01/balatongyorok_szepkilato.jpg

Malom-tó – Veresegyháza (Pest megye)

A tóstrand 1928 óta üzemel, és olyan, mintha azóta nem is változott volna. Nem kell megijedni, van mosdó, étterem, sőt homokos part is. A tóban a bójákkal lekerített részen lehet fürödni, vízilabdázni, a többi része a horgászoké és a kacsáké.

Úszó szigetek a Malom-tavon (Fotó: kiranduloutak.blogspot.com)

Délegyházi tavak (Pest megye)
Budapesttől 27 kilométerre található a 8 tóból álló, összesen több mint 300 hektárnyi vízfelülettel rendelkező tórendszer. Ezek közül van, amelyik inkább horgászásra, van, amelyik inkább vízi sportokra alkalmas. Ahol igazán kikapcsolhatsz és csendben, nyugodtan szép helyen pihenhetsz, az a Nomád strand. Ráadásul itt a tóban található pici szigetek teszik a hangulatot még romantikusabbá – ezek úszva elérhetőek, de lehet bérelni csónakot is.

Deseda-tó – Kaposvár (Somogy megye)

A tó Magyarország leghosszabb mesterséges tava, eredetileg árvíztározóként hozták létre Kaposvártól északra. A Deseda 8 km hosszan nyúlik el és elsősorban a sportos strandolók egyik kedvenc helye. A vízi sportok mellett, ha nagyon mozogni vágysz, egy 17 kilométer hosszú kerékpárút is ott van, illetve túrázhatsz is, esetleg elmehetsz a tó melletti arborétumba. Az egész tó és környéke természetvédelmi terület: gyönyörű fák, gazdag növényvilág övezi.

Fotó: mapio.net

Sóstói Tófürdő – Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
A szikes Sóstó egyik oldalán büfék, éttermek találhatóak, a másik oldalát pedig nádas öleli körbe. Gyerekek a tó homokos, sáros partján egész nap el tudnak pancsolni, de ha megunják, csúszdázhatnak is. A tavat körül lehet úszni, körülbelül 3 km, és pár stég is himbálózik a felszínén, ami tökéletes a pihenésre, napozásra. Ami külön jó, hogy a tóparton közvetlenül van egy meleg, gyógyvizes medence is, így választhatsz, hogy úszol, vagy a gyógyvízben áztatod magad.

Öreg-tó – Tata (Komárom-Esztergom)
A tatai tó a legrégebbi halastó, még a honfoglalás előtt készült egy völgyzárógát segítségével. A tavat a középkorban is használták, folyamatosan bővítették, hiszen a Tatai vár védelmét szolgálta és kezdetben halakat tároltak benne. Az Öreg-tó ma már az egyik legszebben kiépített üdülőhely: kávézók, éttermek szegélyezik, és természetesen maga a város, hiszen a tó Tata központjában található. Egy hosszú hétvégére is bőven megteszi: csónakázhatsz, fürödhetsz, szörfözhetsz, vitorlázhatsz, kajakozhatsz, biciklizhetsz.

Fotó: panadea.com

Szajki-tavak – Hosszúpereszteg (Vas megye)
A 11 tóból álló üdülőhely Vas megye egyik legnépszerűbb célpontja – már ha fürdésről és túrázásról beszélünk. A tavak környékén gyönyörű kerékpáros és gyalogos túraútvonalakat találunk, valamint kempinget, vendégházakat, éttermet is. Ha több napra érkezel, érdemes ellátogatni a Jeli arborétumba, Sárvárra és Vasvárra is.

Lak-völgyi tó – Bélapátfalva (Heves megye)
A Lak-völgyi tó a családosok és az aktív kikapcsolódást kedvelők számára tökéletes. Amellett, hogy jókat lehet fürdeni az egyik partján, ahol pazar füves, homokos területet alakítottak ki, a tó körüli réteken lehet szalonnát sütni, bográcsozni, kempingezni, kerékpározni, horgászni. A tó fantasztikusan szép helyen fekszik, hegyes, dombos, erdős táj veszi körbe.

Fotó: elmenyekvolgye.hu

Vadása-tó – Hegyhátszentjakab (Vas megye)
Hegyhátszentjakab mellett, az Őrség dombjai között találjuk a Vadása-tavat, amelyet a Vadása patak vízének felhasználásával építettek ki. Az elnevezés onnan ered, hogy a környéken sok róka élt, akik lyukakat ástak a patak mentén így lett a patak neve vad-ásta, vagyis Vadása. 12 forrás táplálja a tó vizét, amely 200 méter széles, 350 méter hosszú. A Vadása két tóból áll: az egyik kisebb vízfelületű, a másik egy vadregényes, sűrű erdő közepén található.

Gébárti-tó – Zalaegerszeg (Zala megye)
Zalaegerszegtől északra, két patak felduzzasztásával mesterségesen hozták létre a város legnagyobb tavát, nevét egy eltűnt középkori településről kapta. A patkó alakú tó teljes környezete parkosított, a strandon kényelmes, homokos, füves part vár minket, a tó körül pedig sétautak vezetnek. Sportoláshoz is adott minden, van tenisz-, futball-, és standröplabda pálya is.

Fotó: zalaegerszegturizmus.hu

Szelidi-tó (Bács-Kiskun megye)
A Szelidi-tó a Kiskunság legütősebb turisztikai célpontja, homokos a strandja, közvetlen közelben számos szálloda, kemping, vendéglők, kocsmák terülnek el, egyszóval egy nagyon jól kiépített üdülőhelyről beszélünk. A tó 5 km hosszú, 3-4 m mély, vízfelülete megközelítőleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. A tavat még a Duna mélyített ki évezredekkel ezelőtt és a vize nyáron körülbelül 28°C-ra melegszik fel. A talajból sok nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki, ezért idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére is ajánlják, de még nem minősítették gyógyvízzé, vize szagtalan.

Forrás: nlcafe.hu
*

2017. július 22., szombat

A nándorfehérvári diadalra emlékezik-e még valaki - a keresztény világ és Európa védelme ( - Hunhír)

Ötszázhatvanegy éve győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed szultán hadai felett. A győzelem nem csak Magyarországot, de egész Európát megszabadította hosszú évtizedekig a török terjeszkedés veszélyétől. Hunyadiék diadalára azóta déli harangszóval emlékezik a keresztény világ, bár eleinte csak a győzelemért mondott imák idején kongatták meg a harangokat a pápa utasítására.

http://www.ferencvaros.hu/belyegek/hirek/140722_nandorfehervaridiadal_2.jpgA 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől jelentett közvetlen fenyegetést Magyarország számára.

A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadisikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, és minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, és 1453-ban lemondott a kormányzóságról.

http://cultura.hu/wp-content/uploads/2014/07/cultura-nandorfehervari-csata.jpg
1456. július 22. | A nándorfehérvári diadal

Konstantinápoly után Európa felé fordult a török szultán

Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen. (A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.)

http://m.cdn.blog.hu/to/tortenelmiportre/image/b7a23fbf01bdfb947248ac2dfa3e161c.jpg

A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok, Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok, Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán – Hunyadi szövetségesének – serege.


Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közötti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a dunai hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort.

A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének.

http://m.cdn.blog.hu/mi/minorities/image/.external/.thumbs/0fd5bd5b78fa6311025e8375d6087ccc_d49afe6e3b4eb7cadfe308837303ec67.jpg
 
Hálaadás lett a déli harangszóból

A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává.

 https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Hungarian-Ottoman_border_at_the_beginning_of_the_16th_century.png/1000px-Hungarian-Ottoman_border_at_the_beginning_of_the_16th_century.png

A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik.

*